Kedves naplóm:
Ma olyan
történt velem, amit nem hittem volna, hogy megtörténik. Ma Horatioval és
Marcellussal beszélgettem amikor egyszer, hirtelen megjelent egy szellem.
Ez a
szellem az édesapám volt.Tegnap még
azt gondoltam, hogy soha többé nem látom az édesapámat mégis újra láttam.
Amikor megláttam, hogy atyám szelleme ott van előttem sok érzelem volt bennem.
Örültem, hogy látom de alig tudtam elhinni. De sokáig nem tudtam figyelni ahogy
előttem van mert intett nekem, hogy kövessem bár Horatio és Marcellus nem
akarta, hogy kövesem a szellemet de én követtem. Miután elmentünk mondta nekem, hogy figyeljek
arra, amit mondani fog. Ezért nagyon figyelve végig hallgattam, amit mondani
akart nekem. Először elmondta nekem, hogy hamarosan vissza kell térnie a lángok
közé. Én megsajnáltam de azt mondta nekem, hogy ne szánjam és figyeljek arra komolyan,
amit mondani fog. Mondta nekem, hogy bosszuljam meg az erőszakos halálát. Nem
tudtam miért mondja, hogy erőszakos de erre mondta, hogy rút is mert nincs jobb
szó erre. Elmondta, hogy mi történt, a kertben aludt, mert ez volt a szokása és
miközben aludt a fülébe öntött valaki a mérget. És aki megmérgezte az a
nagybátyám volt Claudius. Claudius nem csak megmérgezte de elvette tőlelegfontosabbat is a szerelmét. Mikor ezt elmondta már kellett is mennie de
utolsónak azt mondta, hogy jusson az eszembe és ezután elment és Horatio és
Marcellus odajöttek hozzám de nekik nem mondtam el, hogy mi történt.
A szellemmel
való találkozás után nem tudtam, hogy mit tegyek meg pontosan de azt
eldöntöttem, hogy hóbortosan fogok viselkedni, hogy ne gyanakodjanak rám.
Örültem, hogy megtudtam az igazat bár sejtettem, hogy Claudiusnak köze volt az
apám halálához.
De nem
tudom, hogy hogyan kéne megbosszulnom.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése